Zsákmányszerzés agárpályán - az igazi ösztön

A Lelkes Csapatot terrieres gazdik hozták létre, akik ki akarták próbálni kutyáikat agárpályán. Mára rengeteg terrier fajta képviselteti magát Csapatunkban, de sok más fajta is. Örömmel fogadunk Csapatunkba keverék kutyusokat.

Szervezünk edzéseket az Isaszegi Agárpályán teljesen kezdőknek, haladóknak, és nagy népszerűségnek örvendenek versenyeink, amiket Lelkes Versenyeknek hívunk, és évente háromszor rendezünk meg.
Bárkinek ajánlom programjainkat, akik szeretnék jól lefárasztani kutyáikat, vagy szeretnék megnézni, mi az a zsákmányszerző ösztön, ami alapvetően minden kutyában benne van.
Jó futkározást kívánunk minden Lelkes Kutyusnak!


12. LSZE - BESZÁMOLÓK GAZDIKTÓL

2017.03.22 10:28

Jelenszkyné Vass Ildikó, Bronco, Németjuhász-Malinois Mix

2017.03.19.12.Lelkes Szabadegyetem

Köszönjük szépen ismét a LELKESítő napot. És még a napocska is kisütött.Nagyon jól érzetük magunkat, először igénybe véve a kismamakedvezményt, nagyon gördülékenyen ment minden. Bronco először "bemelegítésként" futott 80 métert, amit már a megszokott gyorsaságával kirázott a kisújjából, 6,77 mp-es idővel, igaz most hátul nyitott boxból indul,de mivel már,ha meghallja nyúlgép hangját,tudja mi a feladat,nem okozott ez problémát. Majd ismét próbálkoztunk a 280 méteren, aminél nagyon szépen indított , a végén láttam a bizonytalanságot rajta,hogy hol is lehetek. Kicsit egy pillanatra megtorpant, de azután végig futotta a hosszt. A torpanáshoz képest szerintem nagyon jó idővel 24,64 mp. 

Amit tanultunk a mai edzésnél, hogy nála nem szabad sokáig húzni az időt, különben meg akarja kerülni a boxot. Hogy gyakorolni kell és minden menni fog. Előbb utóbb a hátul zárt boksz is. Köszönjük a Lelkes Csapatának a segítséget, a bátorítást,a mindig szuper rendezést. És nem utolsó sorban Editnek a fantasztikus fotókat. Már várjuk a következő edzést! :)

Ajtai Veronika, Maximus és Zelda, német juhászok

Köszönjük ezt a szép napot!
A juhászokkal most voltunk harmadszor a pályán, és nagyon szépen fejlődnek :)
Maximus nagyon "anyás", ha 10 méternél messzebb van tőlem, vagy a család többi jelenlévő tagjától, akkor meg tud őrülni, hogy mindenkit összetereljen, így nála terápiás célra is nagyon jó dolog a nyusziűzés. A varjakat is imádja kergetni, de azt már nem szoktuk hagyni neki, így még jobban örül, hogy itt kiélheti magát.
Legutóbb még a "gazdi előreszalad és hívja a kutyát" módszerrel futott, a nyúl nem is érdekelte, csak hogy odaérjen hozzám. Azóta voltunk pár coursing edzésen, így most bedobtam a mély(ebb) vízbe. :) Az első futama maradt 80 méter, de kanyarból, és most már én indítottam. Nagyon ügyesen vette az akadályt, végig kergette a nyuszit. Mikor a gép leállt, akkor viszont feltűnt neki, hogy hoppá, én nem vagyok ott, így elkapás helyett kirohant a nyitva hagyott kapun, és a pályán kívül rohant vissza hozzám. A kis szeparálós... :)
A második futama 280 méteres volt, és mivel most a boxgyakorlás is szépen ment neki (legutóbb még átszaladni sem akart rajta, nagyon idegen volt neki a környezet), megpróbáltuk elöl zárt boxból. Rögtön tudta, hogy mi a feladat, amikor a rács felnyílt, csak úgy süvített kifelé, végigfutotta, és nagy örömére most én vártam a célban. :)
Zelda teljesen más természetű, ő bármilyen új helyzetben otthon érzi magát, nem lesz izgatott. Gondoltam én. :) A pályán legutóbb ő is utánam futott, a gépi nyuszi nem érdekelte. Azóta a coursing edzéseken nagyon ráérzett az ízére, de az mégis csak egy más szituáció, mezőn, számára láthatatlan géppel.
Épp cuccoltunk a pálya mellé a boxszal meg pár székkel, amikor meghallotta a gép hangját, és úgy bekapcsolt, hogy rá sem ismertem, rángatott a kerítés felé. Azt hiszem, most már nem az ŐV a kedvenc sportja. :)

Ő is 80 méteren futott az első körben, kanyarból, és nagyon szépen, bár amilyen zsákmányos, nála talán nem is volt annyira kérdés, mint Maxinál. Annyira meg van őrülve a nyusziért, hogy boxgyakorlás közben eljutottunk a semmiből a hátul zárt boxig. :)
A második futamban nála is megpróbáltuk a 280 métert boxból, de sajnos elügyetlenkedtem és rácsuktam a rólót a farkára. Szegény annyira meglepődött, hogy először nem is startolt ki, aztán pár méter után visszajött. Szerencsére kaptunk még egy lehetőséget egy kézi indításra, és ott már minden rendben ment, a kiscsaj végig kergette a nyusziját. :)
Mindkét juhász fáradtan, és élményekkel tele ért haza. Köszönjük még egyszer a lehetőséget, legközelebb is ott leszünk!