Zsákmányszerzés agárpályán - az igazi ösztön

A Lelkes Csapatot terrieres gazdik hozták létre, akik ki akarták próbálni kutyáikat agárpályán. Mára rengeteg terrier fajta képviselteti magát Csapatunkban, de sok más fajta is. Örömmel fogadunk Csapatunkba keverék kutyusokat.

Szervezünk edzéseket az Isaszegi Agárpályán teljesen kezdőknek, haladóknak, és nagy népszerűségnek örvendenek versenyeink, amiket Lelkes Versenyeknek hívunk, és évente háromszor rendezünk meg.
Bárkinek ajánlom programjainkat, akik szeretnék jól lefárasztani kutyáikat, vagy szeretnék megnézni, mi az a zsákmányszerző ösztön, ami alapvetően minden kutyában benne van.
Jó futkározást kívánunk minden Lelkes Kutyusnak!


MINISOROZAT KEZDŐKNEK - 3. SZÁJKOSÁR HASZNÁLATA

2016.07.04 08:35

Általában az első érv, amit a szájkosár használata mellett kijelentenek az agárpályán, az szokott lenni, hogy „Kötelező, mert a gépnek baja lesz!”. Először is fontos tisztázni, hogy a gépet nem csupán attól féltik, hogy a kutya a csaliszőr helyett arra harap rá, hanem a legtöbb kutya, amelyik rendesen megfogja a csalit a futam végén, azonnal rázni, húzni kezdi a zsákmányt, hogy „megölje”, elcipelje magával. Eközben elkerülhetetlen, hogy egy belerázásnál, meghúzásnál a gép ne induljon el visszafelé a sínen és/vagy dőljön meg kifelé a sínről, ami aztán már könnyen használhatatlanná teheti a berendezést. Ez kellemetlen lehet akkor is, ha „csak” az aznapi futamokat kell emiatt (miattunk) törölni, pláne, ha súlyosabb problémát okoz a kutyánk, komoly költségekbe verhetjük magunkat, és minden bizonnyal nem leszünk már szívesen látott vendégek egy ilyen után a pályán.

 

DE! Ennél mégis sokkal fontosabbnak tartok egy másik érvet, ami szintén a szájkosár használata mellett szól: A kutya biztonsága és egészségének védelme az első a pályán is! 


Közel 1 évig engem sem sikerült meggyőzni a szájkosárról, ameddig csak a gépet féltő érvet hajtogatták, de aztán saját magam láttam be, hogy ennél sokkal fontosabb szerepe van a kosárnak; nagy védelmet nyújt a kutya számára is! 


Ezt támasztja alá az „FCI nemzetközi agárverseny- és coursing szabályzat” is, az „1.2 Állat- és környezetvédelem” fejezetében: „Az állatok biztonsága és egészsége kell, hogy iránymutató legyen a rendezők és a résztvevők számára a pálya- és coursing versenyek lebonyolítása alatt. (…) Gyakorlatilag a szájkosár minden fajtára nézve kötelező, kivétel ez alól a kis olasz agár, melynek szájkosár használatáról a Nemzeti Szervezetek döntenek.”.


A versenyszabályzatban nyilván azért is kötelező a szájkosár viselete, mert az a futamvégi esetleges verekedés során is védi a komolyabb sérüléstől a kutyákat, de ugyanilyen fontosnak – ha nem fontosabbnak – tartom az egyéni futamok során is a viseletét, pláne ha erőteljesebb, jól fogó kutyákról beszélünk (pl. bull-típusú terrierek, őrző-védő fajták, foxik és egyéb vadász terrierek), akkor elengedhetetlennek!


Míg a verekedés esélye egy társas futam során nem túl nagy – hiszen várhatóan egymással nem agresszív kutyákat engednek együttfutni –, addig egy erős szájú kutyánál a gépen lógó csaliba való becsapódás és azonnali megragadása szinte garantált, minden egyéni futam végén.
Aki őrző-védőzik a kutyájával, az biztosan tudja, hogy mennyire fontos, hogy a segéd jó elvezetést csináljon a védőkarra lendületből érkező kutyának, mert komoly sérülés szerezhető abból, ha ez nem megfelelően történik. 


Bár legtöbbször a sínen futó gépet továbbrántják magukkal a csali megfogásakor – de ezt sem tekinteném tökéletes elvezetésnek –, előfordulhat olyan szögből való érkezés is, amikor ez nem történik meg, és akkor a kutya nyaka „bánja” a beérkezést leginkább, nem a gép – saját tapasztalat! Én is a fentebb már említett fajtákba eső kutyával járok agárpályára és versenyzem már több éve; Zoom, pit bull terrier, aki a képeken is szerepel. Agárpályán ráadásul sokkal nagyobb tempóra tud felgyorsulni a kutya, mint őrző-védő közben, majd erről a nagy tempóról lassul szinte azonnal nullára a sebessége, a mozgás elvezetése nélkül! Ez se a nyakának, se egyéb ízületeinek nem tehet jót.


A nagy tempó másik szerencsétlen következménye lehet, hogy elvéti a kutya a fogást, és a csaliszőr helyett másba fog bele – kizárásos alapon szinte csupa kemény dologba tud –, amitől valószínűleg azonnal törni fog a foga. Itt saját tapasztalat szerencsére nincs, de coursingen szemtanúja voltam tárcsába fogásnak, és ezáltal több fog kitörésének. Szájkosárral ez is megelőzhető!

Illetve a „legőrültebbeknek” még a boxból való indulást is biztonságosabbá teszi, így indulás előtt az ottani rácsba sem tudnak belefogni semmiféleképpen.

 

Mindezek ellenére bennem is felmerültek azok a kérdések, hogy nem rossz-e neki, hogy így sose tudja megszerezni a zsákmányt, nem fogja-e zavarni a kosár, és még sorolhatnám.
Sose volt szájkosárhoz szoktatva a kutyám ezelőtt, mert nem szokta sehol máshol viselni. Gyanítom, hogy ha sétához próbáltam volna rátenni, akkor több időt kellett volna szánni a szoktatásra, így viszont, sokkal nagyobb motiváció volt számára a „nyúl” elkapása, és az első alkalommal sem foglalkozott semennyit a szájkosárral. Sőt, néhány alkalom után már attól jött izgalomba, ha felkerült rá, mert tudta, hogy akkor hamarosan futás lesz!
A zsákmányt ugyan megfogni így nem tudja, de a „rávetődés, leterítés” (megállt a gép) élménye így is megvan, az pedig, hogy nem foghat bele és viheti el, nemhogy csökkentette volna a motivációját, hanem növeli futásról futásra, hiszen minden alkalommal a legnagyobb őrületben viszem le a pályáról emiatt.
Aki egy nyugodtabb befejezést szeretne, annak pedig javaslom, hogy saját csalit észrevétlenül a kutya elé csempészve fogasson meg a végén, vagy a gépre kötve, arról leszedve, szájkosarat levéve, csalit megfogatva vonuljon le.

 

A szájkosár fajtáját illetően: pont azoknak a legnehezebb a megfelelő kiválasztása, akiknek a legnagyobb szüksége van rá (nagy, erős fejű kutyák), mert rájuk az agárszájkosarak általában nem jók.
Iránymutatóként a választásban – akármilyen kosár mellett is döntünk végül – a következőket tartom fontosnak:


- se a kutyára, se a gépre ne legyen veszélyes, ha odaver a kutya egyet a gépre vagy egyéb kemény felületre + esetleges esés során se jelentsen veszélyt a kutyára (pl. vastag/nehéz „utcai” fém szájkosarakat ezért nem részesíteném előnyben!)


- a lehető legjobban szellőző legyen, a kutya tudja kényelmesen kinyitni a száját benne akkor is, ha liheg, ugat (amelyik szájkosár sima sétához megfelelően levegőzik, az agárpályára kevés lehet, itt sokkal „több levegőre” van szüksége a kutyának!)


- minél egyszerűbb, simább felületű legyen (akármilyen közel is fut a kutya a belső ívhez, ne akadhasson be vele semmibe és őt se zavarja a kiálló rész csapkodása!) 


- megfelelő méretet válasszunk; se a túl kicsi, se a túl nagy kosár nem jó (amellett, hogy mindkettő kényelmetlen a kutya számára, mert az egyik szorít, a másik csúszkál, a szűk kosárban levegőt nem kap, a bő kosár pedig ütődés következtében megnyomhatja a kutya szemét, sérülést okozva ezzel!)


Tehát, lehetőleg egy könnyű, egyszerű, jól szellőző, méretben passzoló szájkosarat szerezzünk be műanyagból, bőrből vagy vékony acélhuzalból, ahogy ezt a fentebb már említett hivatalos szabályzat is előírja „7.3 Szájkosár leírása” fejezetében. Optimális lehet még az egyéni gyártású textil szájkosár is.

 

Az alábbi helyeken több típus is vásárolható:


www.sofahund.at/maulkorb-auswahl.html

www.acanashop.hu/webaruhaz/agaras-felszerelesek


Petra Pásztor (textil, egyéni méretre rendelhető)


(Baskerville Ultra szájkosár a legtöbb itthoni webáruházban is kapható! 
pl. www.zooplus.hu/…/sport_traini…/poraz_szajkosar/369963)

 

A szájkosár viselete a csalit egyáltalán nem vagy csak gyengén megfogó kutyák esetében nem ennyire fontos, de társas futamhoz nekik is javasolt, ha a verekedés kockázata fennállhat, vagy a kutya akár önmaga épségére, akár a gépre veszélyes lehet mégis. Liszenszszerzéshez pedig mindenképpen szükséges!

 

 

További jó, sikeres és biztonságos edzést, versenyzést kívánok mindenkinek! 

ROMPOS LUCA

smile hangulatjel